Löszpusztamaradvány
Császártöltés

Nemzeti Park területe

A Kecel és Baja között, az 54-es út mentén fekvő település neve a hagyomány szerint I. Lipót uralkodásának idejéből származik: Mivel a császár egyik utazása során át akart kelni a hajdan legalább 2000 hektáros, Akasztótól Bajáig húzódó, Őrjegnek nevezett mocsáron, töltés létesítése vált szükségessé a területen. A környék azonban ritkán lakott volt, így végül Mecklenburgból kellett munkásokat hívni, akik már nem tértek vissza hazájukba, hanem itt telepedtek le. A nagy munka után nevezték el a falut Császártöltésnek. (A császártöltésiek ősei valóban Mecklenburgból érkeztek ide, de letelepítésüket a kalocsai érsek kezdeményezte 1744-ben, Mária Terézia idején. A községben ma is német és magyar ajkú lakosság él.)
A löszpuszta maradványa a jégkorszak idején kialakult, még feltöretlen löszterületek ritka példája, mivel ezek a löszgyepek kevés kivétellel az intenzív mezőgazdasági tevékenység áldozatául estek. A császártöltési pusztán azonban még a túllegeltetés ellenére is felismerhetőek az eredeti zsályás, barázdás csenkeszes állományok, és a gyakorinak mondható sarlós gamandor, ligeti és osztrák zsálya, homoki pimpó, homoki kikerics és tarka sáfrány mellett a tavaszi hérics, a csuklyás ibolya, a sárga hagyma, a szártalan csüdfű, a szennyes ínfű, valamint az apró nőszirom is előfordul. Madárvilágának vonatkozásában mindenképpen említést érdemel két, a meredek löszfalakba vájt üregekben költő faj, a gyurgyalag és a partifecske. A fokozottan védett gyurgyalagok lágy, bugyborékoló hangjukról, színpompás tollazatukról könnyen felismerhető. Mint ahogy a barnás színezetű, védett partifecskék, telepesen költenek és csapatosan vadásznak rovarzsákmányukra.

A löszgyepen még felismerhető az eredeti homoki növényzet (Vajda Zoltán)

Nyitvatartás: